KIRUCCANÁS

A cikket itt olvashatod.

A Bükk hatszáz méteres hegycsúcsaitól, a lágy lankákon, szőlődombokon át, le egészen a Borsodi Mezőség pusztájáig változatos tájkép, barátságos falvak, természeti és kulturális látnivalókban gazdag táj várja a felfedezőket. Matyóföld. Három település, Mezőkövesd, Tard és Szentistván alkotja, e települések lakóit nevezik matyóknak.

A cikket a Termalfurdo.net -en olvashatjátok el.

Folytattuk nagy tesztelőtúránkat a budapesti fürdőkben: a Gellértben jártunk A 2.0-ás verziót a Termalfurdo.net-en olvashatjátok.

Valami már a bejáratnál visszariasztott a fürdőtől. A magyar századelő nagyságából a szovjet érában csak a kihasználatlan, lepattant, ürességtől kongó nagy terek maradtak itt. Mintha az uraság levetett holmiját viselnék, tébláboltak bennük az oda nem illő alakok. Ilyen nagy, rajtunk lötyögő díszletek között érezheti csak igazán prolinak magát az ember.

Mintha két évtizedet visszaröpültem volna az időben... Ez az ország úgy látszik még 2007-ben sem tud mit kezdeni hajdani nagyságával. Például, ami az épített kultúrát illeti. A módszerváltás után elkótyavetyélt, '45 előtt szebb napokat látott állami ingatlanokat szépen felújította az új, kapitalista tulajdonos, például az Andrássy úton, de ezek a paloták jobbára csak díszletként szolgálnak ma már a hétköznapi városlakó számára - bankok, jól menő nyugati cégek főhadiszállásai, melyeket csak kívülről csodálhatunk, kapcsolatunk nincs velük. Azok az ingatlanok, melyek nem keltek el, a kádári lassú porladás, lepusztulás után vagy eltűntek a szemünk elől, mint a Dohány utcai Hungária Közfürdő, vagy pedig tovább őrizték rég megkopott pompájuk mögött a szocializmus leheletét. Azt hiszem ez az áporodott lehelet riasztott vissza a Gellért bejáratánál is.

A szecessziós stílusban épült Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd 1927-ben a hullám strandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdővel bővült. Néhány évtized alatt világszerte ismerté vált és a külföldiek által igen kedvelt fürdő lett. Tapasztalatom szerint fürdővendégeinek fele ma is a külföldiek - a német, olasz, kínai, japán stb. szállóvendégek közül kerül ki. Mindenféle náció megfordul itt, népek kohója, Gellért fürdő.

Az exkluzív helyszín és árszínvonal mellett határozottan modortalannak tűnő kiszolgálószemélyzeten látszik, hogy még a múlt rendszerből maradt itt. A fiatalabbak érezhetően készségesebbek, de rajtuk is érződik, hogy lassan idomulnak idősebb kollégáik stílusához.

A Gellért nem csak egy fürdő, de sokkal inkább egy múzeum. Egy letűnk történelmi kor hangulatát őrzi magában, melyet már azonosítani sem lehet pontosan. Téblábolva keressük a kiutat a rejtélyes folyosókon, miközben a kommunizmusból itt ragadt jegyszedők, kabinosok és úszómesterek néhány magyar akcentussal kiejtett angol szóval ijesztgetnek minden arra járót. Mintha a vidámparkban lennénk a szellemvasúton. „A szocialista szellem vasútján." Vagy inkább egy Bodor Ádám regénybe csöppentünk volna, ahol egy időn és téren kívüli fenyegető és kiismerhetetlen világ tárul fel a látogató előtt. Micsoda időutazás lehet ez mondjuk egy spanyol szállóvendégnek...

Már a pénztárnál megkapja a beosztását, aki sokat kérdezősködik, és nem hajlandó sorba állni. Mért van uszoda-, és termálfürdőjegy feltüntetve, ha a jegyünkkel mindent látogathatunk? Csak. Szerintem egyébként a felújítás miatt. Merthogy lassan egy éve átépítenek. A táblát meg minek aktualizálni erre a kis időre?

A férfi fürdő tehát le van zárva, nem is tudni merre lehet, ez jó, legalább nem kell sitthalmokon keresztül közlekedni. De azért el lehet csúszni itt-ott, a kabinos is húzza a lábát, mikor előkerül végre nagy Béla! Béla! kiabálásra. Vidám angol futballhuligánok és egy holland üzletember várakozik már itt gatyában, elég elárvultnak tűnnek és értetlenkedve nézelődnek - mintha Godot-ra várnának -, mikor megérkezem, és kézbe veszem az ügyet. Az igazán szockó szekrénysoroknál található kis személyzeti helységben találtam segítőkre, úgy látszik ezt dohányzónak és társalgónak jelölték ki maguknak, egy nagydarab férfi és egy kisebb nő bíztat, hogy vetkőzzek addig, mingyá jön a Béla és csuk és nyit és csuk. Aztán tényleg jön, nem úgy mint Godot, húzza a lábát és azt mondja, tegnap elcsúszott, vigyázzak.

Jól rábasztam, hogy amatőr módon otthonfelejtettem a strandpapucsom, ráadásul jó lenne megúszni, azt is, hogy elkapjak egy kis lábgombás fertőzést. Szóval elvileg a hölgyek-urak külön fürcsiznének, de most minden érdeklődő a női termálba öszpontosul, olyannyira, hogy még a férfi zuhanyzóba benyitva is egy éltesebb hölgy az első, amit megpillantok. Na, jó, nem hibás, onnan nyílik a szauna - nem figyeltem hogyan nevezik pontosan, szóval valami olyasmi mint a szauna. Két kicsempézett teremből áll, az egyikben 55, a másikban majd 70 fok, de kályha sehol, valahonnan befújják a meleget. A levegő persze tapló száraz. Na, jó a finn szauna az száraz, de nem ennyire... A gőz egy fokkal jobb, csak egy falból kilógó slaug rontja az összképet. Mellette található az altestmosó úgy is mint bide, benyitok már, csak kíváncsiságból, igen valóban, ez az, jó ez itt, nem kell zár se az ajtóra, minek?

A női termált kicsit nehezen találom meg, egy fehér köpenyes kivénhedt bombázó ül az uszoda részlegben (vajon ő ugrik be a fuldoklók után, vagy csak úgy simán „felvigyáz"?), tőle kérdem merre. Aprót biccent a kirúzsozott fejével, talán még a kezét is emeli halkan. A sarokban? Bólint. Álmos. Ffi Termál amúgy igazán impozáns, és nincs is lepattanva, csak a műmárvány oldalfalak bénák kicsit. Viszont a mozaikok és az egész ókori-római fürdő hangulata klassz! Egy 36 és egy 38 fokos medence található benne, egymással szemben, tényleg impozáns. Tömeg sincs, hiszen a jegyárak azért elrettentő célzattal bírnak hazánkfiaira, aki mégis jön, inkábba beutaltatja magát. Ilyen lehet az öreg fószer is, aki a pénztárnál handikolt, hogy mér nem ül senki az egyik kasszánál. A CBA-ban meg a Spar-ban is ezt csinálják - nyugtatgatom. A nagykabátban még jól tudta titkolni az öreg, hogy maholnapos ifjú kismama. Később ugyanis találkoztam vele bent is, az ilyen hasra azt mondják: fiú lesz. Érdekes, hogy egyes férfiak úgy híznak el, hogy csak a hasuk nő meg. Sőt, tulajdonképpen anélkül fejlődik a hasuk egy terhes kismamáéhoz megszólalásig hasonlító pocakká, hogy meghíznának. Később belefutok egy másikba is, ő még csak a hetedikben járhat-na. Jelen van aztán a szokásos fürdővendégek közül a kopasz, vízben alvó ötvenes - ezúttal egy belga úriember személyében (vagy legyen dán?) -, anya kislányával, a kislány már nem olyan kicsi, ezt onnan tudni, hogy már nem az anyukát vetkőztetnénk. Aztán megjelenik váratlanul a semmiből Malena. Nem számítottam rá, hogy ma még bombanőt fogok látni, hát kicsit leesett az állam, mikor a barnabőrű hableány - aki szintén bizonyára fent lakik -, olyan testtartással ereszkedik be mellém a 38 fokos hereáztatóba, mintha a víz legalább 20 fokkal hidegebb lenne. Itt az olasz fiatalember is, kigyúrt, szép felsőtestel - nekem valahogy mégis az a nagycsöcsű férfi tetszik inkább. Az emberek nyilván egymás testét nézik, mi mással ütnék el az időt ebben a nagy nyugalomban? Egy formás test rendkívül unalmas, mindenütt csak ezeket a tökéletes testeket látja az ember. Igazi reveláció és élmény, ha eljutunk egy fürdőbe ilyenkor télvíz idején, hiszen nyár óta nem láttunk igazi testeket, legfeljebb a magunkét, meg az asszonyét. Érdekes testeket nézegetni a Gellértben. Uszodabelépő 2800 Ft szekrénnyel, Termálfürdő 3100, de az uszodajegy jó mindenhová. Csak most, csak Önöknek, Gellért!

Hiába na, a törökök sikeresen ellesték a bizánciaktól, mi a lényege ennek a dolognak: szarni kell arra, mi van odakint. Aztán meg szarni arra, mi van a fürdőben, mert kurva nagy király az élet. Legalábbis egy idő után ezt érzi az ember odabent. Persze ehhez előbb a nedvesgőz kamra, jéghideg merülőmedence kombó után szét kell szúratni a bőrünket a 42 fokos forró vízben megbújó egymilliárd apró tűvel, majd pedig a 28 fokos medencében kell hűsölni egyet. A második ilyen kör után már nem lehet letörölni az ember arcáról a mosolyt. A végén még lehet lazulni a másik 3 még nem próbált – és természetesen különböző hőfokú – medencében. Ja, persze aki tápos, az nyávog, pedig nem kell ehhez olyan fasza csávónak lenni. Pár sikeres próbálkozás után már tutira elfelejted, hogy nyikhaj vagy.

Mitől királyi?
Az Európai Királyi Fürdők Szövetsége tagsággal eddig mindössze 10 európai fürdőváros részesülhetett. Ide vették fel a sárvári fürdőt. A szövetség tagjai közé kizárólag olyan fürdővárosokat vesznek fel, melyek királyi kötődése igazolható, valamint kiemelkedően magas színvonalú fürdőt és szállodát üzemeltet. Nem csak a fürdő, de maga a kisváros, Sárvár is kellemes szabadságot ígér!

Sárvár Magyarország nyugati peremén, a Rába és a Gyöngyös összefolyásánál fekszik. A lankás part nemcsak a fürdőzőket szolgálja ki, hanem a csónaktúrázók egyik kedvelt kikötőhelye. A Rába árterén kiterjedt ártéri erdőkben kirándulhatunk.

A város szívében álló várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma. Reneszánsz várkastélyok hangulatát idézi. A városnézést célszerű itt kezdeni, a későbbiek során pedig pompás tájékozódási pontként is szolgál.

A teljes cikket elolvashatod a Termalfurdo.net-en!

Pápa, ez a barokk emlékeket őrző kisváros a Dunántúl északi részén fekszik. Történelmi emlékei, kellemes hangulatú belvárosa évről évre több vendéget vonz. Ha szeretnénk kicsit megújulni, felkereshetjük a Külső-Várkertben található termálfürdőt is!

A város az Esterházy család birtokközpontjaként az 1700-as években élte fénykorát. Ekkor épültek a Fő tér, a környező kis utcák és a közlék lakóházai, valamint a késő barokk Esterházy-kastély. Az épületek a sikeres városrendezés és a műemlékvédelem eredményeként ma újra hajdani szépségükben pompáznak. Ha az utazó messziről nézi a város sziluettjét, először is tornyokat pillant meg – templomok tornyait.

Az Esterházy-család neve szorosan összefonódott Pápa történetével. A barokk kor szellemében korszerűsítették az utcák és terek szerkezetét – amely ma is döntően meghatározza a városképet –, a középkori vár helyén pedig barokk kastélyt építtettek. A kastély mögött az Uraság 100 hektáros angolparkja, közismert nevén a Várkert található. A hangulatos játszótér és a sétautak kedvelt pihenőhellyé teszik. A megmaradt ősfák ölnyi kerületű törzsei, irdatlan ágkarjai, a juharok, kőrisek, gesztenyék, sajmeggyek, vörösfenyők, bükkök oltalmában ott nőnek a fiatal fák, bokrok a Várkert megújulását ígérve.

Ha némi kulturális élményre vágynak érdemes megnézniük az 1465-ben épült, reneszánsz és rokokó jegyeket hordozó Corvin házat, a régi pápai kézművesek remekeit a Hollósy Galériában, a barokk hangulatot árasztó Somogyi József Galériát – melyet a Fő tér legszebb épületében, az ún. Zichy-kastélyban hozták létre az elmúlt évtizedben, és ahol évente 6-8 képzőművészeti tárlatot is rendeznek –, valamint a XIX. századi ipar emlékét őrző, hazánkban igazi kuriózumnak számító, 220 éves kékfestőműhelyben létesített múzeumot.

Pápáról még többet a Termalfurdo.net-en!

Eger. A Bükk hegység lankái között fekvő nyugalmas kis város történelmi emlékekben igen gazdag. A táj varázsa, a település tradicionális szőlő-, és borkultúrája, évszázados épületei, a kisváros nyugalma - egyáltalán: a város hangulata kis utcácskáival, történelmi levegőjével mindenképpen megér egy őszi hétvégét. Különösen most, hogy egri állomásához érkezik a rendkívüli Munkácsy-kiállítás!

Környezetében ráadásul olyan további – szintén látogatásra érdemes – úticélok is találhatóak, mint a lélegzetelállítóan gyönyörű Szilvásvárad, a fesztiváljairól híres, hagyományait őrző, autentikus kis hevesi falu, Noszvaj vagy az újonnan átadott gyógyfürdőjéről híres Egerszalók.

 Egri fürdőtúra a Termalfurdo.net-en!